"Bár nem szívesen beszél emlékeiről, ezek makacsul megülik a kilencvenegynéhány éves Jacob Jankowski elméjét. Emlékek saját fiatalkoráról, amikor a sors egy roskatag vonatra vetette, melyen a Benzini testvérek világhíres cirkusza bolyongott Amerikában. Emlékek egy olyan világról, amelyet szörnyszülöttek és bohócok népesítettek be, amely tele volt csodákkal, dühvel, szenvedéssel és szenvedéllyel; egy világról, amelynek megvannak a maga logikátlan szabályai, sajátos életformája, s ahol a halál is a maga módján kopogtat. A cirkusz világa ez, amely Jacob Jankowski számára egyszerre jelentett megváltást és pokoljárást. Jacob azért került be ebbe a világba, mert elhagyta a szerencséje. Árván és egyetlen garas nélkül nem tudta, mihez kezdjen, mígnem rá nem talált erre a gőzerővel hajtott „bolondok hajójára” a nagy gazdasági világválság idején."
Én a nagy érdeklődés miatt olvastam el. Nem érdekelt, hogy Rob van a borítóján. A filmet se teljesen miatta néztem meg, de érdekelt, hogy játszik nem vámpírként. :)
Maga a történet, a cirkusz világa, a kor, amiben játszódik: tetszett. Jó volt visszaemlékezésként olvasni. Sajnáltam az öreget, mikor hirtelen felébredt a cirkusz világából.
Jacob nem igazán nyerte el a tetszésemet. Nem szerettem bele, de nem is gyűlöltem. Nálam ritka, mikor egy főszereplő semleges.
Marlenát néha sajnáltam, néha pedig kijárt volna neki pár pofon.
Rosie egy tünemény volt, Jacob helyében ugyanezt tettem volna. Furfangos volt, okos és teljes mértékben szerethető. Waltert és Királynőt is bírtam, kellettek a történetbe. Más szereplők nem igazán maradtak meg bennem. Ja, de: a gorilla! :D
Tényleg érdekes volt a cirkusz világáról és az öregek otthonáról is olvasni, de számomra ez egy semleges történet. Nem volt se kiemelkedően jó, se falhozvágósan rossz.
Tartalom: 5 / 3, 5 pont
Borító: nemfilmes: 5/ 5, filmes: 5/ 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése