P.C.Harris - Árnyoldal

Szerző: P.C.Harris
Címe: Árnyoldal
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 432 old.

"Rachelle Morgan nagyon fiatalon lett árva. Hétköznapi lánynak számít egy angol főiskolán. Megismerkedik a gazdag és jóképű David Wishsel. A sikeres David a tizenhét évvel ezelőtt meggyilkolt apjától örökölt céget vezeti New Yorkban. Egyetlen szemtanúként még akkor bosszút esküdött. A gyilkos nyomait követve utazik az Egyesült Királyságba, ahol találkozik a gyönyörű Rachelle-lel.

A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, együtt fedezik fel testük és a szerelem titkait.
A férfi azonban nem tud nyugodni, a bosszú hajtja, meg akarja találni apja gyilkosát. Nyomozása során nem várt titokra bukkan: Rachelle-t és a gyilkosságot szövevényes szálak kötik össze. Ez kettejük szerelmébe, vagy akár a lány életébe is kerülhet.
Fényt derít David apja gyilkosának kilétére?
Sikerül megmenekülniük az angol alvilág elől?

P. C. Harris izgalmakban bővelkedő erotikus-romantikus kalandregénye garantált szórakozást nyújt a fordulatos történetek kedvelőinek."

Így került az olvasmánylistámra: Mivel ismerem az írónőt, egyből el akartam olvasni :)

Címe: izgalmas, sokat ígérő a műfajában.

Borító: Kicsit kontrasztosnak érzem ezt a két színt így szerepelni, de a letisztultsága ellensúlyozza ezt.

És ami mögötte van:

Bevallom, ha nem ismerném a szerzőt, szerintem el sem olvastam volna. Már volt pár próbálkozásom erotikus regényekkel, és rá kellett jönnöm, hogy nem igazán az én műfajom. Ebben láttam potenciált, mondván, hogy van mögötte történet. Amellett pedig az ismeretség miatt is nagy elvárásokkal indultam neki az olvasásnak.

Adott az alapsztori: van egy kemény felállású, bitang jópasi, aki mindenkinek bejön (bennem semmit sem mozgatott meg). Ez az egyik oldal. Természetesen egy fiatal, csodaszép és kacér csaj van a másik oldalon. Kicsit megismerjük mindkettejüket, a történetüket, majd egymásba botlanak (szó szerint). És elkezdődik a kettejük tánca.

A. M. Aranth - Oculus

Szerző: A. M. Aranth

Címe: Oculus

Kiadás éve: 2016

Kiadó: Főnix Könyvműhely

Oldalszám: 420 old.

"Mit ​tennél, ha tudnád, hogy egy napon elveszíted a nevedet, a családodat, a barátaidat, a jogaidat és jó pénzért egy vak Idős tudós mellé adnak oculusnak, hogy helyette láss és a nap harminckét órájából huszonhatban neki bámulj mikroszkópba?

Itt, Avalonon így megy. Akkor is, ha emiatt őrült szektások megpróbálnak felrobbantani, megutál a legjobb barátod, elszaporodnak a vágások a csuklódon… mert itt ez a rend.

A nevem Truth Dunn volt. Most már nem vagyok ember. Nem vagyok személy. Csak oculus.

*

Mit tennél, ha tudnád, hogy a legjobb barátod, egy lány, akit mindennél jobban szeretsz, rabszolga lesz? Végig tudnád nézni, ahogy tönkremegy? Hogy lassan megfojtja a rendszer? Mit éreznél, látva a híradóban egy robbantás helyszínén, mint szerencsés túlélőt?

Az én válaszom egyszerű. Én megpróbálnám kiszabadítani. Akkor is, ha nem akarja. Akkor is, ha nyakig véres leszek közben. Akármit is kelljen tennem.

A nevem Aoi Kane. És én nem fogadom el, hogy itt ez a rend.

*

Mit tennél, ha tudnád, hogy az Ellenséged, az, akinek a levadászására mindent feltettél, ott van az orrod előtt? Hogy még csak nem is tudja, hogy a világon vagy? Hogy elképzelni is képtelen, hogy mérgezett nyílvesszőként rohansz felé?

Én nem várok. Lecsapok rá, és eltaposom, ahogy érdemli. Bele sem gondolok, hogy mit ránt magával a semmibe.

A nevem nem számít. De mától én vagyok itt a rend."

Így került az olvasmánylistámra: Az író előző könyve - Cleadur - után kíváncsivá váltam egy másik történetére is. A címe és a borítója is nagyon felkeltette az érdeklődésemet, és nagyon-nagyon vártam már, hogy végre olvashassam.

Címe: Bevallom, jobban szeretem a magyar címeket, de ennek a történetnek tökéletesen áll ez a cím. Nem árul el túl sokat, mégis lényegre törő és elgondolkodtat.

Borító: Borús hangulata van, mégis izgalmas. Tetszenek a színei, a betűtípus is jól eltalált. Már maga a borító is mesél, főleg azzal, hogy két lány is szerepel rajta. Imádom, hogy magyar lányok szerepelnek rajta, és hogy ennyi fáradozás, ötletelés és munka van benne. A lányoknak innen is gratulálok, jó munkát végeztetek! :)

És ami mögötte van:
Nagyon vártam, de azért kicsit kétkedve álltam neki az olvasásnak. Nem voltak túl nagy elvárásaim, csak szórakoztasson :D
Erősen kezdődik a történet, rögtön belecsöppenünk Truth Dunn életébe. A műtőasztalon fekszik, és gyökeresen megváltozik az élete éppen. Ő lett Verity Cadogan oculusa.  Az oculusok élete nem éppen fényűzés és álom: fel kell adniuk addigi életüket, családjukat, barátaikat és álmaikat. Sőt, akit kiskorában eladnak már oculusnak, jobb ha nem is dédelget saját álmokat. De kik is azok az oculusok? Röviden a gazdatest szeme. Ez azt jelenti, hogy valaki más helyett látnak, valaki másért látnak. Egy csúcsszuper fejlett technika segítségével kapcsolatot alakítanak ki a gazdatest és oculusa között, így nem csak látást kapnak, hanem uralkodnak egy másik emberi lény felett. Belelátnak a gondolatokba, sőt, fájdalmat is tudnak okozni. Igen, az alap felállásban már sikerül megutálnia az olvasónak ezt a rendszert is.

Cserjési Petra: Halott barátnők

"Öt hulla. Egy tetthely. Egy közös pont.

Vagy mégsem?

Egy átlagosnak induló napon, a szennyvíztelepen öt női holttestet találnak. Látszólag egyetlen közös ponttal: Lolával. Az ügy felgöngyölítését láthatatlan erők gátolják, így az lezáratlanul már-már a feledés homályába merül.
Két év után, a váratlan helyről érkező bizonyítéknak köszönhetően, az ifjú nyomozónő új főnökétől kap egy esélyt, hogy utána járjon a rejtélynek. Vajon választ kap élete egyik legfontosabb kérdésre? Ki gyilkolta meg a legjobb barátnőit?
Ahogy titokzatos segítőjével egyre mélyebbre ásnak, úgy derül ki, hogy mindenkinek vannak titkai, amiket elrejtene a világ elől és, hogy valójában senki sem egészen az, akinek látszik…
Lesz, akinek fontosabb az igazság, mint a titkok megőrzése? Vagy mindenki a saját érdekeit helyezi előtérbe? Te mit tennél?

Dr. Cserjési Petra regényében egy szövevényes történeten kalauzolja keresztül az olvasót, amit a korrupció, megfélemlítés és a bűn itat át."


Cím: Halott barátnők
Szerző: Cserjési Petra
Oldalszám: 312 oldal
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2016


Így került az olvasmánylistámra: Megtetszett a címe, és a borító sejtelmessége.

Címe: Velős és lényegre törő.

Borító: Tetszenek a színei, a betűtípus,igazán krimisre sikeredett.

A fülszöveg alapján nem tudtam teljesen eldönteni, hogy mikor és hol játszódik. Amikor a kezembe vettem, a borító felnyitotta a szememet, miszerint ez egy napjainkban játszódó történet, ráadásul itthon. Ez kíváncsivá tett, hogy milyen írói megoldással fogok találkozni. 

Borsa Brown - A maffia ágyában

"Suzanne Roberts körül megfordul a világ: viharos gyorsasággal veszít el mindent és mindenkit maga körül, ami és aki addig fontos szerepet töltött be az életében. Szerencséjére a sors kárpótolja őt mindenért: megajándékozza Massimo, az ellenállhatatlan, művelt és jómódú ügyvéd szerelmével, aki rögvest szülővárosába, Palermóba röpíti álmai asszonyát. Itt véget is érhetne ez a romantikus történet… a happy end ezúttal mégis elmarad. Szicíliáról ugyanis kiderül, hogy távolról sem a képzelet mesés birodalma, s lassan Massimóról is lehull az álarc…

Lesz-e kiút az érzései között őrlődő, bántalmazott hősnő számára? Van-e szabadulás a maffia hálójából? És egyáltalán: hol van a határ szerelem és gyűlölet között?

„A gyűlölet is szeretet, csak épp fejtetőre van állítva. A szeretet igazi ellentéte a félelem” – adja meg a választ Osho, és e tantétel igazságát nem is bizonyíthatná hitelesebben e könyv.

BORSA BROWN lélektani folyamatokat is boncolgató, letehetetlen regénye feltárja, milyen pokoli mélységekbe és paradicsomi magasságokba juthat férfi és nő, ember és ember kapcsolata. "

Cím: A maffia ágyában
Szerző: Borsa Brown
Oldalszám: 312 oldal
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2013

Köszönöm a könyvet az Álomgyár Kiadónak ismét :)

Már egy ideje elolvastam a könyvet, mégis nehezen akar összejönni ez a bejegyzés. Nagy reményekkel álltam neki, hogy érdekes lesz, és szórakoztató, esetleg sok dolgot megtudhatok majd az olasz maffiáról... Hát nem ez történt.


Suzanne, a főszereplőnk egy elég sekélyes karakternek indult. Nincs komoly párkapcsolata, de a főnöke szeretője, illetve van egy másik hapsi is, akit időnként felhív, és elszórakoznak. Nem vagyok prűd, de ez már nekem is sok volt, miközben megismerkedett Massimo-val. Nagyon kuszák voltak a szálak, és Suzanne semmit nem bánt. Itt még az elején voltunk, és én vártam, hogy a főszereplőnk személyisége, karaktere jobb legyen.

Massimo felbukkanásával indul be a történet. Szó se róla, pörögnek az események, nem a mindennapokról ír, így nem is tűnik fel,hogy milyen időszakot ölel fel a regény. Viszont nekem túl gyors volt. Nem éreztem azt a minden felemésztő szerelmet, azt az őrjítő szenvedélyt, amiről végig Suzanne makog. Bevallom, még a szikrát se láttam. Megjelent Massimo, és ment a nyáladzás. Kezdtem rájönni, hogy Suzanne nem az az okos, talpraesett, harcias nő, akit egy ilyen történetbe el tudnék képzelni, hanem pont az ellenkezője. A tettei, szavai, érzései teljesen ellentmondásosak mindennel, egy szemernyi ép eszű cselekedete sincsen. Nem is beszélve a folytonos szófosásáról. Idegesítő volt, és felháborító, hogy egy női karaktert így formázzanak meg.

Olvasás közben úgy éreztem, hogy a könyv egy hullámvasút. Megismerkednek, összeköltöznek, elköltöznek Palermóba, jó pár vita, aminek mindig szeretkezés a vége. Nem volt lényegi cselekmény, vagy lehet Suzanne karaktere elfedte. Mikor már úgy látszott, hogy Suzanne összeszedi magát, akkor Massimo vagy megtiltott neki dolgokat, vagy egész egyszerűen meglátta őt, és kiment a fejéből.

És, hogy mi lett a maffia-szállal? Szinte semmi, mert amikor Massimo beszélgetett az apjával, aki a maffia-vezér, mindig olaszul folytak a társalgások, amit ugye Suzanne nem értett. Megtudtunk pár infót, amit bármilyen felszínes kutakodással megtudhattunk volna, így számomra értelmét veszítette a történet. 

Sajnos a könyvben előkerült a fenyegetés és a nők bántalmazása is. Csak úgy elmentünk mellette, és Suzanne reagálása is elképesztő volt.

Az utolsó pár oldal tetszett, de gondolom azért, mert az nem Suzanne ötlete volt. Kíváncsi lennék a folytatásra, ha nem lenne ennyire bugyuta a főszereplőnk. Sajnálom, szerettem volna, ha jobban tetszik. De teljesen azt éreztem, hogy ez egy kidolgozatlan történet, a szereplők gyengék és jellemtelenek, a történet csak egyfelé, a végső cél felé robog, és közben szépen letarol maga mellett mindenkit.

Estelle Brightmore - 13.napon

Cím: 13.napon 

Szerző: Estelle Brightmore

Oldalszám: 160 oldal

Kiadó: Álomgyár Kiadó

Kiadás éve: 2013

"2195-re a Föld egy összefüggő, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhető menedék marad, a falakkal körülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a földi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésüktől fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály között nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van.
A Város vezetői időről-időre halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is.

Ana Andropov egy fiatal, különc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen törvények káoszában próbál egy önkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni.

Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és könyörület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az erőszak? Vannak még önzetlenek és szerelmesek? 
És valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon…"

Innentől cselekményleírást tartalmaz!

2195-t írunk. A világunk szétesett, Jött egy titokzatos utolsó járvány, ami megtizedelte az emberiséget, és az újrakezdésre kényszerítette. Ekkor jött 3 vezető, akik azt mondták, tudnak egy jobb helyet, ahol élhető világot alakíthatnak ki maguknak. Létrejött a Város.

A főszereplőnk, Ana Andropov, aki egy orosz felmenőkkel rendelkező újságíró. Ana még elég fiatal, nem emlékszik a világégésre, a Város alakulására, ami 2150-ben volt. Vázlatosan fedi fel előttünk a Város alapjait, működését. 3 körre van felosztva, olyan kaszt-szerűen vannak elválasztva egymástól az emberek.  A három fő vezető még mindig él, és uralkodnak a Város felett. Persze bővült a család, és mind együtt élnek a Kastélyban, az első körben. Ana elmesélése alapján nem olyan rossz élni a második körben sem, hisz mindene megvan, és újságíró révén szabadon járhat-kelhet.

Igazán nem tudtam pontosan elképzelni magát a Várost és felépítését. Egy ilyen fallal körülvett dolgot nehéz volt elhelyeznem a képzeletbeli térképemen. Nem tudtam a nagyságát sem, és ez a körös felosztás is furcsa volt.

A történet lényegében ott kezdődik, hogy Ana, mint újságíró nem nyugszik, és izgatja a Városban zajló igazságtalanság és korrupció, valamint a rendőri nagyhatalom. Bele is keveredik rendesen a dolgokba, amire azért elég korán rá lehet jönni. Ugyanis elkezdi gyilkolni egy Fantom a Vezetőket. Az első gyilkosság után azzal fenyegeti meg őket, hogy mindegyik vezetőt megöli, ha azok nem hajlandók felfedni az igazságot a kinti, falakon túli világról. Merthogy a vezetők titokban tartják az emberek előtt, hogy kint már nincs fertőzés veszély, élhető a világ.  Ana nyomozásba kezd, hogy megtalálja ezt a Fantomot. Nyomozás közben találkozik az ügyeletes rosszfiúval, aki motoros-tetovált-modortalan.  Vincent épp az Arénába tart, bátyja csatájára, ami egy élet-halál harc a bűnözőknek.  Állatokkal illetve egymással harcolnak a nép előtt.  A nagy napon, Vincent bátyja megnyeri a csatáját, viszont a Fantom miatt nem kap felmentést, mindenki szeme láttára megölik.  Így kezdenek közösen nyomozásba Ana és Vincent. Persze, mikor Ana a harmadik körbe utazgat, és Vincenttel az alvilágba merülnek, nem igazán nyomoznak, inkább partikra járnak, és látványos motoros-bemutatókra. Eleinte semmi románc nem alakul ki, aztán hopp, mindkét fél részéről kezd bizseregni valami. A végén ez a románc  túlzásokba esik, tömény cukorszirup lesz, ahhoz képest, hogy 150 oldal az egész történet. Nem éreztem azt a bummot, ami egy ilyen szerelmi szálnál szükséges lenne.

Ahogy ez a szerelmi szál előtérbe kerül, a krimi-szál teljesen elhalványul.  Tetszettek, hogy a fejezetek elején belelátunk a Fantom fejébe, látjuk a gyilkosságokat, érezzük a lüktetését.  Viszont nincs meglepetés a Fantom kilétét illetően, picit túlzottan pszicho-thriller-szerűbe megy át a gyilkos személye.

A végét nem igazán lőném le, mert van benne minden. De tényleg. Elég kusza, és sok lett számomra, mind az információt tekintve, mind a váratlan fordulatokat.  Kiderül, ki a Fantom, nem lesz happy end, a szerelmesek nem találnak egymásra, és nyitott marad a lezárás.

A történetvezetés nem rossz, a mondatok nem mindig voltak magyarosak. Volt, amikor a szemem először nem vette észre a szórend felcserélését, automatikusan úgy olvasta, ahogy neki jó, miközben valami nem volt jó, és visszaolvasva jöttem rá a hibára. Érezni, hogy egy kezdő íróról van szó, elég sok csiszolni való van az írásmódon is. Szerintem egy ilyen történet jobban megérhetett volna, ha hosszabb. Ötlet az van benne, csak kidolgozatlan és kevés.

A borítója és fülszövege igazán figyelemfelkeltő. Tetszett ez a steampunk-alma, illetve a cím is. Hálistennek elég sok köze van mindkettőnek a könyvhöz, nincs zavaró ellentét.

A Könyvet köszönöm az Álomgyár Kiadónak!