Oldalak

2012. december 26., szerda

Ally Carter - Ha megtudnád, hogy szeretlek, meg kellene öljelek


Egy poénos című könyv, poénos borítóval, és valamelyest poénos belsővel.


"Cammie Morgan a Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiájának diákja. Tipikus lányiskola ez, amennyiben szokványosnak tekinthető, hogy a tanulók harci művészeteket, valamint a kémiai hadviselés legújabb módjait sajátítják el, és CIA–kódok feltörésével szerezhetnek plusz krediteket. Cammie Morgan kémnek tanul. Tizennégy nyelven beszél folyékonyan, és hétféleképpen képes puszta kézzel megölni valakit, de minden tudománya csődöt mond, amikor találkozik egy hétköznapi fiúval, aki őt ugyanolyan hétköznapinak hiszi, mint bármelyik másik lányt…

„Megfigyelési jelentés”
A munkatársak egy sor felderítési akciót hajtottak végre, amelyek során a következő megfigyeléseket végezték:
A célszemély: Josh Adamson Abrams, lakhelye 601 North Bellis Roseville, Virginia.
A célszemély online aktivitásának átvizsgálása kimutatta, hogy rendszeresen e-mailezik Dillon Jones-szal, nickneve D’Man (ugyancsak a North Bellis Streeten) – leggyakrabban „tök baró” videojátékokkal, „ciki” filmekkel, „az én hülye” apámmal és iskolai feladatokkal kapcsolatban.
Foglalkozása: másodikos a Roseville Gimnáziumban, ami a Harcos Kalózok otthona (de nyilvánvalóan nem harcolnak túl jól, hisz a további kutatások kimutatták, hogy a győzelem-vereség arányuk 0-3).
Átlaga: 3,75. A célszemélynek, úgy tűnik, nehézségei akadnak a számolással és a famegmunkálással. (Ez kizárja a NSA kódtörő és a Szexi asztalos című otthon-átalakító tv-showban befutható karriert. NEM zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy dögösen néz ki szerszámövben.)
Úgy tűnik, a célszemély kiváló angolból, földrajzból és állampolgári ismeretekből."


Hát erre nem is tudom, mit mondjak. 
Annyira 16 éves szinten van, hogy ha 16 évesen olvasom, akkor se tetszett volna jobban. 
Nem volt rossz, csak voltak hibái. Nagyon nagy hibái. 
Maga az alapsztori és a helyszín tetszett, és nem voltak rosszak a poénok se. 
Viszont nekem problémám akadt a szereplőkkel. Nem voltak hitelesek. Valahogy egyiküket se tudtam elképzelni, sőt, az egész könyvből hiányzott az elképzelhetőség. Se eseményeket, se helyeket nem tudtam magam elé képzelni. Üres volt így a történet. 
Cammie, ha tényleg zseni, hogy lehet ennyire buta az élethez? Oké, hogy elzárják őket a külvilágtól, de azért nem hinném, hogy ennyire…. 
Bex egy átlagos amerikai csajra emlékeztetett, aki eléggé magabiztos és talpraesett. 
Lizből hiányzott valami. Szerintem túlságosan nemkém stílusa volt. 
Macey pedig…. Ő testesítette meg azt, amit a Gallagher Akadémia diákjairól gondoltak…. 
Mr. Solomon egész jó fej volt. 
A történetnek volt egy másik szála is… Szerelmi, természetesen. 
Szegény Josh-t sajnáltam! Aranyos volt, és hihető szereplő. Nem tökéletes, de éppen ezért jó. 
Jó volt olvasni azokat a részeket, mikor együtt voltak, vagy üzentek egymásnak. Eszembe juttatott sok szép emléket :) A végén pedig igazán zabálnivaló volt :)) 
Cammie helyében Dillon-t jól *** rúgtam volna :D 
A végéhez nincs hozzáfűznivalóm… Pocsék befejezése volt. Most tényleg ennyivel el is intézték? Röhejes….

Végső következtetésként annyit tudok mondani: 
Kedves fiúk / férfiak! Vegyétek észre, hogy mi nők mi mindent képesek vagyunk megtenni értetek, miattatok…

Mindent összevetve 5 / 3 pontot kap.
Borító: 5 / 3
Tényleg könnyed és poénos olvasmány. Ne várjatok tőle sokat, és akkor tetszeni fog.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése